Ryan, Cornelius: A berlini csata

A hitleri Harmadik Birodalom ellen indított utolsó támadás, a berlini csata 1945. április 16-án, pontosan hajnali négy órakor indult. Ezt a napot hívták a nyugati szövetségesek A-napnak. Azon az órán alig harmincnyolc mérföldre a fővárostól vörös jelzőfény világította meg az éjszakai eget a megduzzadt Odera folyó fölött, s nyomában a város elleni orosz támadás nyitányaként pokoli tüzérségi össztűz reszkettette meg a földet.Nagyjából ugyanebben az időpontban az Egyesült Államok 9. hadserege elkanyarodott Berlin irányából, nyugat felé fordult, hogy új állásokat foglaljon az Elba mentén, Tangermünde és Barby között. Április 14-én Eisenhower tábornok úgy határozott, hogy megállítja az angol-amerikai csapatok előrenyomulását Németországon keresztül. "Berlin nem katonai célpont többé" - jelentette ki. Amikor az amerikai csapatok ennek hírét vették, egyes egységeik alig negyvenöt mérföldnyire jártak a várostól.Amikor a támadás megkezdődött, a berliniek dermedten és halálra váltan meglapultak szétbombázott városuk kőtörmelékei között, és az egyetlen lehetséges politikát választották: a túlélés politikáját. Enni fontosabb lett, mint szeretni, menedéket ásni erényesebb, mint harcolni, kibírni katonailag értelmesebb, mint győzni.

Cornelius Rían, a világhírű angol író, történész e műve a II. világháború európai hadszinterén vívott utolsó csatájának - Berlin ostromának és elfoglalásának - az összefoglalása. Bár a könyv beszámol a harcokról, a maga egészében nem hadijelentés. Sokkal inkább azoknak a mindennapi embereknek- katonáknak és civileknek - a története, akik mindazt a kétségbeesést, rettegést, kegyetlenséget és erőszakot átélték, amit a vereség és a győzelem jelent.

A második világháború utolsó, de egyik legszörnyűbb, legvéresebb csatájával foglalkozik a Magyarországon is jól ismert neves amerikai történész könyve. Az olvasó nyomon követheti az egykori fegyvertársak - a Szovjetunió és az Egyesült Államok - hadvezetésének a háború utáni világ újrafelosztása érdekében folytatott taktikázását, végigkísérheti a fasiszta főváros szimbolikus értékű bekerítésének manővereit, a kegyetlen utcai harcokat, sok ezer ember értelmetlen halálának történetét, 1945. május 8-nak eseményeit, a 9-i fegyverletétel euforikus pillanatait, majd kitekintést kap mindarra, ami ezután történt a világban.