Németh Péter – Mező András: Nyíregyháza földjének régészeti leletei az őskortól a magyar középkorig – Nyíregyháza története 1753-ig

Részlet a műből:"Nyíregyháza földjének a honfoglaláskor előtti múltja nem kapcsolódik településünk történetéhez. Nyíregyháza város történetének első hírmondói tulajdonképpen a honfoglaló magyarság városunk területén előkerült temetői. De annak, hogy mégis visszatekintünk a régmúlt emlékeire, több oka van. Elsősorban a hagyomány szerepét említenénk, a várostörténeti monográfiák hosszú sora egy-egy mai település leírását az első emberi megtelepüléstől kíséri figyelemmel. Az sem megvetendő, hogy több ezer év emlékeinek településföldrajzi vizsgálata napjainkig is érvényes tanulságokkal szolgálhat. S végül említem azt a tényt, bár talán a legfontosabb, hogy a nyíregyházi ember nem ismeri e föld történetét, annak emlékeit. Nem is ismerheti, mert az eddig megjelent városi monográfiák, egyéb kiadványok a település, a vidék múltjára csak Nyíregyháza nevének 1326-os feltűnéséig tekintenek vissza. S amikor most e föld több, mint hatezer éves emberi múltjának első, ha nem is teljes alapvetését tesszük, reméljük, hogy sokakban élesztjük föl e város iránti szeretetet, múltjának, emlékeinek megbecsülését, de még inkább megmentését.A Nyírség területét az ember kb. i. e. 4000 táján népesítette be. Korábbról, az átmeneti kőkor (mezolitikum i. e. 80004000) idejéből mindössze egy kevésbé jellegzetes kalcedonpengét ismerünk, amely az utolsó eljegesedési időszak végén keletkezett (Würm 3 korú) löszrétegből, 4 méter mélységből a tiszalöki vízi erőmű építésekor 1951-ben került elő.1 Az újkőkor (neolitikum, i. e. 40002500) emberének nyomai azonban szép számmal megtalálhatók városunk területén. Pontosabban nem ismert lelőhelyű edényperemek,2 a Bujíosról csőtalpas edény vörösessárga darabja, valamint már az úgynevezett bükki kultúrába sorolható karcolt díszű edénytöredék,3 obszidiánból, kovából és homokkőből készült pengék,' csiszolt kövek, kőbalták, kőkalapácsok,5 a Deák Ferenc utca 22-bői obszidián magkő,6 Mezey Pál felsőpázsiti szőlőjéből ütőkő,7 a Morgó temetőből a bükki kultúra idejére keltezhető edényoldalak, átfúrt kőbalta, talpcsöves táltöredék,8 az Öszőlő utca 30-ból vastag falú edényalj, pelyvával soványított agyagból gyúrva," ugyanonnan, a 160. sz. alól zöld trachytből csiszolt kőbalta,10 a nyíregyházi Őrhegy tanyáról obszidián rögök,11 a Rákóczi utca végéről edénytalp és ujjbenyomko-dással díszített nagy edény oldala," a Repülőtérről kőbalta töredéke,13 Simapusztáról,"' a Sólyom u. 37-ből15 ugyancsak kőbalta, végül a Sóstóhegyről egy neolitikus kőeszköz lelet edénytöredékkel.16 Természetesen a felsorolt emlékeknek nem egyforma a tudományos súlya. A korhatározó értékű edénytöredékek keltezik a kő- és obszidiánesz-közöket, ha ezek hiányoznak, már nehezebb a kőeszközök időbeli hovatartozását megadni, ugyanis még a bronzkorban is használják őket. A szép számmal jelentkező ob-szidiáneszközök és magkövek a közeli Tokaji-hegyről származnak, s a kultúra első árucseréjének meglétét tanúsítják.A rézkor közel 600 éves időszakának (i. e. 25001900) tárgyi emlékeit a következő helyekről ismerjük: A Morgó temető bői a rézkor elejéről (tiszapolgári kultúra) egy kisebb edény csőtalpának pontdíszes darabját," a Kállai (ma Vöröshadsereg) út 14-bői, a Munkásbiztosító építkezése alkalmával 1926-ban két javarézkori, tejesköcsög formájú, öblén két bütyökkel díszített edény (bodrogkeresztúri kultúra) látott napvilágot." Ugyancsak a Morgó temetőből, Jósa András 1913-as ásatásából származik egy tölcséres szájú bögre, amely a rézkor végéről való (péceli kultúra idejéből),13 valamint"