László Gyula: Lehel kürtje

Előszó:

A jászberényi múzeum kürtje nemcsak a jászok becsben tartott ereklyéje, hanem egész magyar népünk hozzáfűzi egyik legszebb hősi mondánkat, a Lehel mondát.
E kis füzet célja az, hogy közkinccsé egye Lehel kürtjének jó fényképeit és kiterített rajzát. Magyarázó szövege pedig arról számol be, hogy miképpen vélekednek a tudomány emberei a Lehel mondáról és a kürtről.

László Gyula (1910.03.14., Kőhalom (ma: Románia) - 1998.06.17., Nagyvárad) Széchenyi-díjas régész, történész, képzőművész, a kettős honfoglalás elméletének kidolgozója.

A Képzőművészeti Főiskolán és a Pázmány Péter Tudományegyetem tanult. A budapesti tudományegyetemen művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott. 1935-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1940 és 1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Tanári és régészeti munkája mellett folyamatosan festett, rajzolt. Megtanulta a szobrászatot, valamint az éremkészítést. 1957-től 1980-ig oktatta az ELTE régészhallgatóit. Kolozsvári évei alatt kezdett formálódni benne, és az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét: eszerint a magyarság egy része már a Kárpát-medencében élt, amikor a IX. század végén az Árpád vezette honfoglaló magyarok ideérkeztek. Elméletét a történészek jelentős része nem fogadta el, viszont számos felvetését helytállónak minősítették. Pályafutása során több mint 800 publikációja, könyve, kisebb-nagyobb írása jelent meg. Munkásságáért megkapta a Fitz József-díjat 1988-ban, 1991-ben Széchenyi-díjban részesült, a Nagy Lajos-díjat és a Budapestért díjat pedig 1993-ban vehette át. Művei: Árpád népe, Őseinkről, Arckép és kézírás, A Szent László legenda középkori falképei, valamint A zurói temető című munka. Emlékét dombormű őrzi az ópusztaszeri történeti emlékparkban, 2018-ban avatták fel bronz mellszobrát (Lantos Györgyi szobrászművész alkotása) a Lakitelek Népfőiskolán kialakított Nemzeti Panteonban. Budapesten iskolát neveztek el róla, Régészeti iskola a kincses városban (1940-1944) László Gyula kolozsvári évei címmel 2022-ben jelent meg monográfia.