Komárom-Esztergom megyei múzeumok közleményei 7.

Bronzkor konferencia Tatán Bóna István (ELTE, Régészettudományi Intézet, Budapest) és a Kuny Domokos Múzeum Cseh Julianna szervezésében 1999. október 25-26-án sikeres konferenciát tartott „A Dunántúl középső bronzkora és kapcsolatai" címmel. Mint a konferencia egyik napjának levezető elnöke (a második napon ezt a szerepet Kovács Tibor töltötte be) szabad legyen emlékeimet és észrevételeimet saját jegyzeteimre támaszkodva röviden összefoglalnom. Ha valamit kifelejtettem vagy valamit rosszul jegyeztem fel, abban nem az előadó, hanem az emlékezetem a hibás. A Dél-Dunántúl korai bronzkorának leleteiről és problémáiról Kulcsár Gabriella tartott bevezetőt, egyben összefoglaló jellegit előadást. Felvázolta a Késő-Vucedol-Makó-Somogyvár kultúrák viszonyát, beleértve a korai bronzművességet is. Nagy figyelmet érdemelnek a névadó Somogyvár-Kapuváron a középkori építmények alatt előkerült gazdag Késő-Vucedol leletek (legészakibb előfordulásuk a Dunántúl belsejében!) s viszonyuk a Somogyvár kultúrához. Bár a három korai bronzkori kultúra egymáshoz való viszonya másfelé is tisztázódott (pl. a DNY-Dunántúlon nincs Makó, az ÉK-Dunántúlon pedig Somogyvár) s ma már a belső-díszes tálak is jól megkülönböztethetők egymástól a korai bronzkori kultúrákban, bizonyos kérdések továbbra is nyitottak. Elsősorban a Makó-Somogyvár viszony tisztázandó mindazon területeken, amelyeken a két népesség területe fedi egymást. Egy Vörsön feltárt sír (s ugyanott két másik zsugorított csontváz) immáron hitelt érdemlően igazolta a Keszthelyi Balatoni Múzeum régi adatait, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a Kisapostagi kultúra legkorábbi temetkezései a Balaton körül s tőle nyugatra még zsugorított csontvázas rítusúak voltak, így Balatonakaiiban és Zamárdiban is {Honti Szilvia). A Dunántúli Mészbetétes Edények kultúrájából oly kevéssé ismert telep-és ház feltárásáról kaptunk részletes beszámolót Dunaalmás-Foktorok lelőhelyről {V. Vadász Éva) (A tanulmány teljes terjedelmében a KEMŐ Múzeumainak Evkönyve 8. számában jelenik meg.). A szóban forgó Dunántúli Mészbetétes Edények kultúrája újabb Komárom-Esztergom megyei leleteiről, köztük korai sírjairól Étéről és Szomódról Cseh Julianna tartott beszámolót, tőle tudtuk meg, hogy a Tokodi csoportnak immáron 30 lelőhelyét tartja számon.

Bóna István: Bronzkor konferencia Tatán.

Vékony Gábor: "A Dunántúl középső bronzkora és kapcsolatai.

Kiss Viktória: A mészbetétes kerámia kultúrája kapcsolatai a Kárpát-medence nyugati területeivel és a Közép-európai kultúrákkal a középső bronzkorban.

Kisné Cseh Julianna: A Mészbetétes Edények kultúrája újabb leletegyüttese Komárom-Esztergom megyéből.

Ilon Gábor – Költő László: Középső bronzkori emlékek a Velemi Szent Vidről. Egy tolnanémedi típusú (VII. Velemi) kincslelet?

Poroszlai Ildikó: Százhalombatta bronzkori története a legújabb ásatások tükrében: SAX project és előzményei.

Vicze Magdolna: The symbolic meaning of Urn 715.

Fischl Klára: A Gerjen-csoport kritikai vizsgálata.

Szalai Tamás: Mit tudunk mondani a Halomsíros-kultúra abszólut dátumairól?

Vékony Gábor: A koszideri korszak a Dunántúlon.

Horváth Tünde–Kozák Miklós–Pető Anna: Újabb adatok a középső bronzkor kőiparához: Bölcske-Vörösgyír bronzkori tell-település kőanyagának komplex (petrográfiai, régészeti) feldolgozása.

T. Bíró Katalin: Kőeszközök a bronzkorban. Merczi Mónika: Római kori gyűrűfibulák Komárom-Esztergom emgyéből.

A. Pál Gabriella: Madár alakú fibula Tatabánya-Bánhida, Erőműtó lelőhelyről.

Tóth Endre: A környei 4. századi római erődről.

Tolnai Gergely: Előzetes jelentés az esztergomi északi rondella feltárásáról.

Steiner Renáta: A tata-gesztesi uradalom úrbéri pere.

Fehér György–Fülöp Éva: A keszthelyi gazdasági szakoktatás története. 1848-1945 (Az "Országos Gazdászati és Erdészeti Tanintézet"-től a gazdasági akadémiáig)

Kemecsi Lajos: A tatai fazekas legényegylet szabályzata.

Kövesdi Mónika: Gondolatok két tatai keménycserép edény kapcsán.

Fűrészné Molnár Anikó: Tatabánya elődtelepüléseinek fotográfusai. A Tatabányai Múzeum fotógyűjteménye.

Papp Kinga: Egy 19. századi biliádasztal restaurálása. Fülöp Éva: Mit sugallnak Széchenyi István gazdasági reformjai a mának?