Insignia regni Hungariae. Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn

A Magyar Nemzeti Múzeumban 1981. november 22–24. között tartott ülés anyagai.

A korona hazahozatala nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. 1978. január 6. – A magyar állam visszakapta a Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államoktól.

1978. február 2. – Pozsgai Imre művelődési miniszter aláírta a Koronabizottság kinevezését. A kinevezésben meghatározta a bizottság feladatait, amelyek közül kiemelt jelentőségű volt a korona és a koronázási jelvények közvetlen vizsgálatának programja, valamint a korábbi, egymásnak olykor ellentmondó közlések tisztázása.

1978. július 12. – A bizottság ülésén Dr. Köpeczi Béla elnökölt.

1980. március 18. – Kovács Éva (művészettörténész) „Milyen eredmények várhatók a magyar korona technikai vizsgálataitól” címmel jelentést terjesztett elő. A dokumentum hangsúlyozta, hogy az objektív művészettörténeti elemzés alapját a részletes tárgyleírás képezi, amelyhez technikai jellegű vizsgálatok is szükségesek.

1981. február 16., 18. és 20. – Mikroszkópos vizsgálat történt Szvetnik Joachim, Kovács Éva (művészettörténész) és Lovag Zsuzsa részvételével; a vizsgálatok elsősorban a sérülések és javítások dokumentálására irányultak.

1982. december 6. – A jegyzőkönyv rögzítette, hogy a nemzetközi konferencia lezajlott, és az előadások anyaga német nyelven, Insignia Regni Hungariae I címmel került előkészítésre. A Ferenc Csaba által vezetett mérnökcsoport előadásának lektorálása során a bizottság úgy döntött, hogy a kézirat ebben a formában nem jelentethető meg. A bizottság helyesnek találta, hogy több ötvösszakember, akiket az iparművészek szövetsége kijelölt hozzájáruljanak a szakmai kérdések tisztázásához.

1983. szeptember 30. – Györffy György és Székely György a technikai jellegű megállapítások elismerése mellett jelezték, hogy az érintett ötvösszakemberek szerzők történeti és művészettörténeti következtetései több ponton vitathatók, és az addigi tudományos vizsgálatok alapján megkérdőjelezhetők.

1983. december 16. – A bizottság kérte Köpeczi Béla művelődési minisztert, hogy az 1978-as rendelkezés értelmében kizárólag a Koronabizottság lektorálásával készült kiadványok jelenhessenek meg, és ennek érvényesítését a Kiadói Főigazgatóságnál, valamint a televíziós közlések esetében is biztosítsa.

A fenti pontok a rendelkezésre álló jegyzőkönyvi kivonatokon alapulnak; a hivatkozott dokumentumok nem fedik le az összes jegyzőkönyvet.

A Koronabizottság által rendezett konferencia elfogadott előadásai az Insignia Regni Hungariae. Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn című kötetben jelentek meg. Az előadások közül kiemelkedett David Buckton, a British Museum kurátora, aki személyesen vizsgálhatta a Szent Koronát. Buckton a corona latina Pantokrátor-lemezének és az apostolzománcok kompozíciós rendszerének összefüggését a trieri műhelykör alkotásaival vetette össze. Megállapítása szerint a Pantokrátor-lemez és az osztott mezős apostolzománcok találkozása párhuzamot mutat az Andreas-Tragaltar zománcképeivel, ahol az evangélista-szimbólumok hasonló kompozíciós rendben társulnak osztott mezős zománctáblákkal. Az osztott mezős kialakítás és a kétrétegű, süllyesztett zománctechnika együttes alkalmazása alapján az apostollemezek a trieri–esseni műhelykör alkotásaival összevethetők. Elemzésében több további trieri–esseni zománcművet is figyelembe vett. A betűformák tekintetében Buckton erős párhuzamot látott az apostolfeliratok és a Sion-evangéliumok könyvfedelének feliratai között, amelyet a múzeumi leírások szintén a trieri műhelykörhöz kapcsolnak.