Gerelyes Ibolya-Kovács Orsolya: Egy ismeretlen orientalista – Zsolnay Miklós keleti kerámiagyűjteménye

A Janus Pannonius Múzeum régi kötelezettségének tett eleget Zsolnay Miklós gyűjteményének feldolgozásával és bemutatásával. Az 1928-ban megnyitott, egykori Zsolnay gyári múzeumban kiállították a török és perzsa csempéket, amelyek értékével elsősorban a Zsolnay család és a szakértők voltak tisztában. Az államosítást követően azonban évtizedekig el volt zárva a nyilvánosság elől a Zsolnay kerámiagyűjtemény e kultúrtörténeti jelentőségű része. A tudományos feldolgozást és publikációt dr. Hárs Évának, a Janus Pannonius Múzeum nyugalmazott igazgatójának és dr. Lovag Zsuzsának, a budapesti Iparművészeti Múzeum főigazgatójának közreműködése tette lehetővé, amelynek révén az anyag visszakerült a Janus Pannonius Múzeumba. A csempegyűjtemény különleges értékű ritkaságokat tartalmaz. A fusztati edénytöredékek az iszlám kerámiaművészet sokféle technikájáról és stílusáról adnak képet. A gyűjtemény jelentőségét fokozza a hatás, amelyet a világhírű Zsolnay gyár termékeire gyakorolt.

Az Egy ismeretlen orientalista című kiállítást Gerelyes Ibolya régész-turkológus és Kovács Orsolya művészettörténész rendezte a híres pécsi porcelángyáros Zsolnay dinasztia egyik sarjának, Zsolnay Miklósnak az 1887-88-ban tett közel-keleti tanulmányútján beszerzett gyűjteményéből, amelyet a múzeum őriz.

A Konstantinápolyt, Damaszkuszt, Jeruzsálemet, Kairót, Athént érintő körúton Zsolnay Miklós olyan különlegességekre tett szert, mint a kiállításon bemutatott 13. századi kásáni lüszteres csempék, a jeruzsálemi sziklatemplomból származó 16. századi burkolólapok vagy a 16. századi izniki kerámiaműhelyek virágdíszes csempéi.

Az oriemtalizmus - a keleti kultúra múlt századvégi európai divatja - termékenyítőleg hatott kontinensünk iparművészetére. Így a Zsolnay Porcelángyár termékeiben is felfedezhetők a keleti kerámiakiállítás darabjainak motívumai, mint az iszlám művészet európai hatásának kiemelkedő példái.