Gábori Miklós: Régészeti tanulmányok: A késői paleolitikum Magyarországon

Gábori Miklós művében a régibb kőkor utolsó nagy szakaszának kultúrtörténeti kérdéseivel foglalkozik. Összefoglalja a korszak történeti képét, s bemutatja a szinte néprajzi közelségbe hozott ősembercsoportok életét és kapcsolatait. Központi témája a keleti gravetti nép megjelenése, települései és szerepe Közép-Európában - tulajdonképpen az első népvándorlás lefolyása. Ennek módját, útját kíséri végig az utolsó, északra húzódó vadásztörzsekig, az újabb kőkor kezdetéig.

A kötet térben és időben is többet nyújt a címében foglaltnál. Feldolgozza a legfejlettebb vadásztársadalom régészeti előzményeit, majd továbbkíséri a gravetti műveltség hatását a későbbi korokban, s ezzel kapcsolatban ismerteti az európai kutatás számos más problémáját is. Földrajzilag sem csak a magyar kutatásokra támaszkodik, hanem széles körben vizsgálja a román, szovjet, lengyel, csehszlovák, osztrák régészek legújabb eredményeit.

A munka tehát régészeti módszereken alapuló történeti összefoglalása a közép- és kelet-európai őskőkor utolsó részének, s ezért nemcsak a hazai, hanem a környező országok szakembereinek érdeklődésére is számíthat.

Gábori Miklós 1925. december 3-án, Kapuváron született. A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát. Első munkahelye a Természettudományi Múzeum volt, majd dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetőleg a váci közgyűjteményben. Gábori Miklós 1955-től, több mint négy évtizeden át tevékenykedett a Budapesti Történeti Múzeumban mint régész-muzeológus, osztályvezető, majd az intézmény tudományos tanácsadója. Gábori Miklós kutatási területének középpontjában az ősember korának archeológiai vizsálata szerepelt. A történettudomány doktora 1980-ban lett címzetes egyetemi tanár. Munkásságának elismeréseként több külföldi tudóstársaság választotta tagjává. Számos idegen nyelvű munkát is írt. Főbb művei: A késői paleolotikum Magyarországon, A középső paleolitikum kultúrái az Alpok és az Ural között, Napfényes Mongólia, Ala Tau-Ararát.