Forrai Sándor: Az írás bölcsője és a magyar rovásírás

A szerző e tanulmányában határozottan leszögezi, hogy ősi írásunk is része annak az írásrendszernek, amely a mezopotámiai sumer és az egyiptomi képírásból fejlődött. Az utóbbival való rokonságra az úgynevezett bogárjeleket hozza fel bizonyítékként. Az ókrétai, mínoszi szótagírással és a négyezer évvel ezelőtti kínai írással is talál kapcsolatot. Fejezetet szentel a magyar rovásírás rövidítési rendszere és gyorsírás hasonlatosságainak, megismertetve bennünket egyúttal a gyorsírás történetével és jeles személyiségeivel.

Tartalom

I. fejezet
1. A Kárpát-medence ősi íráskultúrája.
a., A kb. 6500 éves tatárlakai képírásos agyagkorongocskák.
b., Bronzkori eredetű cserépdarabok Tordosról.
c., Az erdélyi Balkán-térség bronzkori vonalas jegyeinek összehasonlítása a krétai - mezopotámiai jelekkel.
2. Az ókori Közel-Kelet ősi íráskultúrája.
a., A sumér írás kialakulása, megfejtése, belső szerkezete és néhány nyelvemlék.
b., Az egyiptomi kép- és hangírás kialakulása, megfejtése, belső szerkezete. Az egyiptomi hangírás kialakulása.
c., A föniciai lineáris rovásírás kialakulása az egyiptomi képírásból. A magyar rovásírás eredete.
d., Több ezeréves ősi elemek a székely-magyar rovásírásban.
e., A magyar, a föniciai, a türk és az etruszk rovás jeleinek levezetése a függőleges egyenes és annak hajlított alakjából.
f., A székely-magyar rovásírás jeleinek írástörténeti összefüggései.

II. fejezet
Rovásírás és gyorsírás
a., A magyar rovásírás rövidítési rendszerének kapcsolata nyelvünkkel és gyorsírásunkkal.
b., Tiro gyorsírása.
c., Gáti István magyar gyorsírása 1820-ból.

III. fejezet
Epigráfiai és paleográfiai rovásírásos nyelvemlékeink.
1. Epigráfiai eredetű rovásírásos nyelvemlékek.
a., A környei avar rovásfelirat a VII. századból.
b., A szarvasi avar kori csont tűtartó rovásfelirata.
c., Újabb adatok a nagyszentmiklósi aranykincs rovásfeliratához.
d., Rovásírásos gyűrűk a XI-XIV. századi temetőkből. A battonyai Árpád-kori rovásírásos gyűrű, az Esztergom környéki ezüst pecsétgyűrű a XIV. századból és a
hódmezővásárhelyi- gyűrű.
e., A pécsi köbe vésett rovásfeliratos címerpajzs kb. a XIII. századból,
f., A nikolsburgi rovásírásos ábécé 1483-ból.
2. Paleográfiai eredetű rovásírásos nyelvemlékeink.
Telegdi János, Kájoni János és Dél Mátyás rovásírásos tevékenységének ismertetése.
a., Miskolczi Csulyák István ref. esperes két betűsora 1610 körüli időkből.
b., Hickes-Harsányi-féle ÁBC 1678-ból.
c., A marosvásárhelyi kézirat kilenc székely ABC-je 1753-ból.
d., Bod Péter 1759-ben kelt felirata a fogarasi ref. templomon.
e., Révai Miklós régi ABC-i 1803-ból.
3. Rovásírásos tevékenység századunkban.
a., Fischer Károly Antal rovásírásos munkássága.
b., Tar Mihály rovásírásos tevékenysége.
c., Petrovai János rovásírásos levele Tar Mihályhoz.
d., Debreczenyi Miklós könyve a magyar rovásírásról.
e., Dr.Sebestyén Gyula egyetemi tanár, néprajzkutató rovásírásos munkássága.
f., Dr. Németh Gyula turkológus és a debreceni rovók munkássága.
g., Csallány Dezső múzeumigazgató rovásírásos tevékenysége.
h., Rovásfeliratos székelykapuk.
i., Idézetek a rovásírásos-kiállítások vendégkönyvéből.