Fettich Nándor: A zöldhalompusztai szkíta lelet
49,90 €
Elfogyott
„Folyó évi április havában Kubik Gyula földbirtokos temetése alkalmával, Kubik Béla örököseinek zöldhalompusztai birtokán nagyértékű régiség került napvilágra. A leletet, melynek főékessége a szkíta kultúra idejéből származó aranyszarvas, özv Kubik Béláné úrnő, dr. Szekér Mihály ügyvéd útján, tüstént bemutatta a Nemzeti Múzeumnak s a fennálló jogszabályok értelmében megváltásra ajánlotta fel. A leletnek és a lelés körülményeinek alapos szakértői vizsgálat után, melyben a Nemzeti Múzeum részéről Varju Elemér udvari tanácsos és dr. Hillebrand Jenő egyetemi magántanár igazgatók. dr. Márton Lajos ny. igazgató úr, dr. Tompa Ferenc, dr. Fettich Nándor múzeumi őrök vettek részt, tisztázást nyert a lelet értéke és kora s ennek következtében a Nemzeti Múzeum igazgatósága haladéktalanul megindította a megváltás iránti eljárást.”
Elfogyott
Gyermekkorában tehetségesen rajzolt, mégis régészetet tanult a pesti Tudományegyetemen 1917-21 között. Állást nem kapott, ezért 1921-23 közt a Zeneakadémia fúvós tanszakán tanult, s az Operaház zenekarában dolgozott. 1922-ben doktorált régészetből, ókori történelemből és latinból. 1923-ban került a Nemzeti Múzeumba, ahol 1949-ig, kényszerű nyugdíjazásáig dolgozott.
A népvándorlás korát kutatta, a hitvilág és a kereskedelmi kapcsolatok kérdéseit, szkíta, gót, avar és ősmagyar tanulmányai jelentek meg, a honfoglalók iráni és viking kapcsolatait tanulmányozta. 1926-tól tanulmányutat tett Észak-Európában és a Szovjetunióban. 1929-ben magántanár lett a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófiai karán, s az Archeológia Hungarica című folyóirat szerkesztője. 1938-ban az MTA levelező tagjává választották.
A világháború alatt László Gyulával megbízást kapott a kijevi múzeum gyűjteményének biztonságba helyezésére, ezt az ukrán régészekkel együtt végezték el. 1944-ben Hóman Bálint kultuszminiszter a Nemzeti Múzeum főigazgató- helyettesévé nevezte ki és megbízta az épület és a gyűjtemények megóvásával. Emiatt 1945-ben eltávolították a múzeumból, évekig segédmunkás volt, de kutatásaival nem hagyott fel.
1951-53 közt jelentek meg a Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez és a Szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet című könyvei. Az MTA Régészeti Intézete őt bízta meg a nagymarosi vízlépcső területén szükséges leletmentő ásatások vezetésével, s 1959-től nagy avar és kelta sírmezőt tárt fel Pilismaróton. A pogány szimbolika továbbélését is kutatta magyar románkori templomokon. Vas megyében archaikus imádságokat gyűjtött. Mintegy száz régészeti tanulmánya jelent meg.
Tudományos munkássága mellett akvarelleket festett, Faust- illusztrációkat készített. 1941-től ötvösséggel is foglalkozott, alkotásai ősmagyar, kelte, hun, avar, szkíta, germán és szláv motívumokat tartalmaznak. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, munkái részt vettek az 1958-as brüsszeli világkiállításon.
További információk
Állapot | |
---|---|
Nyelv | |
Kiadó | |
Oldalak száma | |
Kor | |
Nép | |
Szerző |
Ez is érdekelheti
-
„…leborulok a nemzet nagysága előtt” A Kossuth-hagyaték
7,59 € -
„Fél évszázad terepen” Tanulmánykötet Torma István tiszteletére 70.születésnapja alkalmából
23,99 € -
„Régről kell kezdenünk…” Studia Archaeologica in honorem Pauli Patay/Régészeti tanulmányok Nógrád megyéből Patay Pál tiszteletére
17,99 € -
1848-1849 Centenáris Kiállítás
24,99 €