Patek, Erzsébet.: Die Urnenfelderkultur in Transdanubien
57,00 €
1 készleten
Erzsebet Patek. Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Archaeologia Hungarica Series Nova XLIV. Budapest, 1968. 173 Seiten mi 5 Abbildungen und 140 Tafeln ( Keramik, Schmuck, Armringe, Halsringe, Nadeln, Zierscheiben, Spieralen, Fibeln, Waffen, Schwerter, Beile,Tüllenbeil, Lappenbeil, Äxte, Lanzenspitzen, Messer, Dolche, Sicheln, Pfeilspitzen )
1 készleten
Patek Erzsébet (Budapest, 1918. június 26. − Budapest, 1995. augusztus 11.) régész.
Szülei Patek Ferenc és Szentirmay Erzsébet voltak.
1936-ban érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnáziumban, majd 1942-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1963-tól a történelem (régészet) tudományok kandidátusa, 1988-tól a művészettörténeti (régészet) tudomány doktora volt.
A Pázmány Péter Tudományegyetem Magyar Föld Régészete Tanszékén Alföldi András gyakornoka, tőle kapta doktori disszertációjának témáját is. 1941-1942-ben Bécsben kutató ösztöndíjas volt. 1942-1946 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos segédkönyvtárosa, ekkor fordult tudományos érdeklődése a Hallstatt kor kutatása felé, majd 1946-1953 között a Fővárosi Múzeum őskori Osztályának muzeológusa lett. 1953 és 1955 között a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályának osztályvezetője, illetve főosztályvezető-helyettese volt. 1955 és 1958 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, majd az MTA Régészeti Intézet ősrégészeti Osztályának osztályvezető tudományos főmunkatársa, s 1958-1983 között az Adattár vezetője volt. 1983-tól az intézmény nyugdíjas tudományos tanácsadója. 1952-től a magyarországi kora vaskor előadó tanára volt. Előbb római kori régészettel foglalkozott, majd az őskorszak, elsősorban a kora vaskor felé fordult. Fontos eredményeket hozott a magyarországi urnasíros kultúrák kutatása és periodizációja terén, elsősorban a Hallstatt-kultúrában.
Részt vett a második világháború utáni budai várnegyed megelőző feltárásában, illetve az ún. Esterházy kincsek megmentésében. Jelentős feltárásokat végzett például Bakonyszücsön (halomsír), 1958-1962 között Mezőcsát-Hörcsögösön (temető), Neszmélyen (temető és telep), illetve 1971–1978 között ásatásokat vezetett Sopron-Várhelyen.
A MTA Régészeti Bizottságának 1954-től a 60-as évek közepéig volt a titkára. 1971–1984 között az Acta Archaeologica szerkesztőbizottságának tagja, illetve a Magyar Régészeti Topográfia munkálatainak irányítója volt. 1982-től a Deutsches Archäologisches Institut levelező tagja.
További információk
Állapot | |
---|---|
Szerző | |
Kiadás éve | |
Nyelv | |
Kor |