Erdő Péter: Egyházjog a középkori Magyarországon

ELŐSZÓ
Egyházjog a középkori Magyarországon - ez a cím állhatna egy hatalmas monográfia élén, vagy lehetne egy hosszú évekre szóló kutatás programja. A jelen kötet egy részét váltja csupán valóra a címben rejlő ígéretnek. Egyrészt az elmúlt néhány év részkutatásaink eredményeit gyűjti egybe, másrészt olyan témakörök mentén rendeződik, amelyek a hazai egyházjog középkori állapotának egészére adnak rálátást. Ily módon a kötet egyik szándéka az oktatás segítése is, persze "nem középiskolás fokon", így elsősorban a medievisztika, a jogtörténet és a kánonjog oktatóinak, hallgatóinak és kutatóinak érdeklődésére tart számot. Az egyházjog történetével kapcsolatos írásainkból e kötetben tizenhét, különböző helyen megjelent - s egy-egy esetbe mára talán kevésbé hozzáférhető - tanulmányt gyűjtöttünk egybe, amelyek a négy fő témakör szerinti önálló részekben az egyházi törvényhozás és az egyházi törvénykezés hazai emlékeit (a zsinati jogalkotást, ill. az egyházmegyei bíráskodást) mutatják be, az egyházjogi oktatás és műveltség magyarországi helyzetéről adnak képet, továbbá a hazai egyházi jogintézmények egyetemes egyházjogi hátteréhez szolgálnak adalékul. A kötetbe felvett tanulmányok szövegén a közös megjelenésből adódó szerkesztésbeli egységesítésen túl csak a legszükségesebb javításokat, pontosításokat eszközöltük, néhány fontosabb helyen azonban utaltunk az újabb szakirodalom eredményeire is. Az eredeti megjelenés adatai a fejezetek címeihez fűzött *-os lábjegyzetekben olvashatók,amelyek a megfelelő esetekben az egyes tanulmányok idegen nyelven publikált változatainak adatait is tartalmazzák. Az egyes fejezetekből kirajzolódó összkép az eddigi hazai felfogást új vonásokkal kívánja kiegészíteni, ezért remélhetőleg a szakmai közönség számára újdonságokat is tartalmaz. A zsinatok témakörében a Mályusz Elemér által még nehéz, nyitott kérdésnek minősített problémákat, az egymással szükségszerűen is összefüggő középkori magyar egyházmegyei zsinatok külföldi forrásának kérdését oldja meg, a nemzetközi kutatásban időközben kikristályosodott új műfajfogalmak segítségével. A hazai egyházi bíráskodás terén újabb dokumentumok vizsgálatával igyekszik gazdagítani a középkori egyházi bíráskodásról Bónis György által mesterkézzel megrajzolt képet, ugyanakkor beállítja ezt az intézményi rendszert a kortárs európai szentszéki bíráskodás összefüggésébe. Ugyanilyen irányú hangsúlyok és kapcsolatok domborodnak ki az intézménytörténeti fejezetben is. A püspökkinevezések vagy a házassági peres gyakorlat terén szintén kitűnik, hogy e tekintetben a helyzet az eddig feltételezettnél jóval kevésbé tért el a Nyugat-Európában és térségünkben bevett gyakorlattól. Vissza

TARTALOM
Előszó 11
Rövidítések 13
A hazai zsinatok emlékei
Az egyházmegyei zsinat intézménye a történelemben 19
Az egyházmegyei zsinatok megjelenése 19
A középkor egyházmegyei zsinatai 20
Az újkori egyházmegyei zsinatok 22
Az egyházmegyei zsinatok századunkban 24
Az esztergomi egyházmegyei szinodális könyv és távolabbi nyugati forrása 25
A szinodális könyv fogalma 25
Az esztergomi szinodális könyv 26
Meghatározása és változatai 27
Tartalma 30
Eredete 31
Hatása 33
I. függelék: A három változat rubrikái 34
II. függelék: Hasonlóságok az esztergomi és a nimes-i zsinati könyv között 37
Az esztergomi szinodális könyv (1382) lengyel forrásai 41
Az esztergomi szinodális könyv azonosítása és jelentősége 41
Az eszergomi szinodális könyv forrásainak kérdése 42
Az 1382-es zsinati könyv fő forrása 43
A Nanker püspök krakkói zsinati könyvével megállapítható hasonlóságok terjedelme 43
A tartalmi eltérések 48
A többi lengyel forrás 50
Összefoglalás és eredmények 53
Tartományi szinodális könyvek Kelet-Közép-Európában 54
A tartományi zsinati könyv fogalma 54
Az egyes tartományi könyvek 55
A gnieznói Egyháztartomány zsinati könyve 56
A prágai tartományi könyv 61
A salzburgi tartományi könyv 65
A magyar zsinati könyv problémája 70
Összefoglalás és kitekintés 72
A részleges egyházjog forrásszövegei a Magyarországon őrzött középkori kódexekben 75
Bevezető megjegyzések 75
A részleges egyházjogi kódexek megoszlása és jelentősége 76
A részleges egyházjog különböző szövegei 77
Pápai jogforrások 77
Részleges zsinatok és egyházmegyei jogszabályok 78
Szerzetesjog 82
Egyéb források 85
Összefoglalás 85
Az egyházmegyei bíráskodás emlékei
A középkori officiálisi bíráskodás írott emlékei Lengyelországban és Magyarországon 89
A kérdés körülhatárolása 89
A források elhelyezkedése és a kutatás állása 90
A bíróságok tevékenységének írásos emlékei 92
Az "ordo iudiciarius"-ok 92
A formuláskönyvek 93
"Protocollum"-ok és oklevelek 96
Összefoglalás 98
Függelék: Az Esztergomi vikárius bíróságának legrégebbi protocolluma 99
Az esztergomi vikáriusi bíróság könyvkultúrája legrégebbi "protocollum"-a tükrében 100
A "protocollum"-ok helye a magyar vikáriusi bíróságok írásos emlékei között 100
Az esztergomi vikáriusi bíróság legrégibb protokollkönyve 102
Külső leírás 102
Keletkezési hely és idő 103
Tartalom 104
A legrégibb esztergomi "protocollum" viszonya ugynaazon bíróság többi írásos emlékéhez 106
Összefoglalás 107
A középkori officiálisi bíráskodás intézményei Kelet-Közép-Európában 109
A vizsgált terület 109
Intézménytörténeti szempontok 110
Az officiálisi bíróságok előtörténete 110
Az officiálisi bíróságok keletkezése és fejlődése 114
Jogi műveltség, jogi oktatás
Az egyházjog Szent Adalbert korában 127
A gyűjtemények irányzatai és módszertani fejlődésük 128
A posztkaroling és császári reformidőszak gyűjteményei 129
Nágocsi Gáspár kódexe és a középkori veszprémi jogtanítás 132
Az egyházi jog oktatása a középkori Veszprémben 132
Nágocsi és környezete 133
A Nágocsi-féle kódex 135
A kódexben található mű és külföldi párhuzamai 136
Szempontok a Panormitanus-irodalom használatához hazai egyházmegyei központjainkban 141
Adalékok a részleges egyházjog középkori oktatásához és tudományos feldolgozásához 143
A probléma 143
A Gnieznói Egyháztartomány 1420-as satútumai szövegének sajátosságai a Berkeley MS 3-as kéziratban 145
Egy lap hiánya 145
A titulusok címfeliratai (rubrikái) 145
A magyar helynevek megváltoztatása 146
A glosszák sajátosságai 146
Koruk és szerzőjük 146
Tartalmuk és irodalmi műfajuk 147
A glossák jellege és jelentősége 148
Az 1420-as wieluni és kaliszi tartományi zsinat határozataihoz írt glosszák a "Berkele MS 3" jelzetű kódexben 150
Függelék: Hasonlóságok a "Berkeley MS 3" kódex glosszái és a gnieznói tartományi könyv többi kéziratainak glosszái között 167
A hazai egyházi jogintézmények egyetemes egyházjogi hátteréhez
A Szent István-i egyházszervezés és európai háttere 173
A probléma 173
A királyi egyházszervezés teológiai és jogi alapjai 173
A hazai szervezés és az európai modellek 181
A püspökök megválasztása a "Decretum Gratiani" szerint. A kijelölés kritériumai 182
A probléma 182
A Gratianus szerinti püspökválasztásról szóló kutatások áttekintése 182
Egy tisztázandó pont: az alkalmasság kritériumai és azok érvényesítése 182
Alkalmasság a megválasztásra vagy a felszentelésre? 185
Az egyes alkalmassági követelmények 192
Következtetések 192
Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatai Zsigmond király korában 194
A kérdés körülhatárolása 199
A Szentszékhez fűződő kapcsolatok a nagy egyházszakadás végéig (1417) 200
IX. Bonifác elismerése és a vele kialakuló jó viszon 200
A viszony megromlása és a királyi egyházkormányzat kezdetei 201
A "konstanzi bulla" és a főkegyúri jog 201
A főkegyúri jog fogalma és eredetének problémája 202
Fraknói Vilmos eredményei a téma kutatásában és a konstanzi bulla felfedezése 204
A Rómába való fellebbezés tilalma 204
Magyarország és a Szentszék kapcsolatai és Konstanzi Zsinat után 205
Összefoglalás 210
A "nagyobb és kisebb pátriárkák" megkülönböztetésének gyökerei a középkori egyházjogi szóhasználatban 211
A probléma 213
A kiindulópont: Pszeudo-Izidor elmélete 214
A klasszikus kánonjogtudomány kategóriáinak alakulása 214
Összefoglalás 215
A házasság kánonjogi arculata a történelemben 216
A keresztény ókor 219
A házasság lényege és a keresztény sajátosságok 220
A házassághoz szükséges előzetes követelmények 222
A házasságkötés 224
A korai közékor 226
A barbár királyságok 226
A karoling-kor 228
A házasság feletti egyházi joghatóság elsődlegs érvényesülésének kora 229
A beleegyezés szerepe 229
A kötelező szertartások 231
Az akadályok 232
Az újkor 233
A trienti forma 233
A házassággal kapcsolatos világi törvényhozás erősödése és a polgári házasság bevezetése 233
A XX. század tendenciái a történelmi fejlődés fényében 237
A házasság érdekében folyó perek a középkori Magyarországon 239
Forrásmutató 245
Névmutató 255
Címmutató 263
Tárgymutató 265