Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában

Dümmerth Dezső új könyve bizonyos vonatkozásban folytatása Az Árpádok nyomában c. kötetnek. Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-dinasztia egyik ága került Magyarország trónjára, s két nemzedéken át szilárdan kézben is tartotta, megerősítve a feudális pártharcokban kimerült országot. A szerző ebben a kötetben a francia eredetű dinasztia útját követi Szent Lajos király Párizsától, Anjou, Maine és Provence tartományokon át Szicília és Nápoly, tehát az akkori Két Szicília királyság trónjáig, majd a Magyarországra került ág sorsán keresztül Lengyelországig. Műve az esemény- és művelődéstörténet, és ezenkívül még több tudományág eredményeinek sikerült esszé-ötvözete, amelyet a téma érdekességén túl - mint minden esszét - a szerző önálló látásmódja tesz különösen izgalmassá és vonzóvá. Olvasás közben pedig rövidesen rájövünk arra, hogy a kötet nemcsak az Anjou-ház fordulatokban bővelkedő történetével ismertet meg, hanem a középkornak a gótikus stílus uralmát megteremtő századaival is, egyben pedig rávilágít arra, hogy az Anjou-kori Magyarország nemcsak hogy szerves része volt az akkori Európa politikai életének, de jelentős mértékben hatott más országok történetére is.

Milyen magyar kapcsolataik voltak az Anjouknak? Ezt az alig ismert történetet bogozza ki Dümmerth Dezső a történész precizitásával. Amikor 1301-ben meghalt III. András, az utolsó Árpád-házi uralkodó, a király nélkül maradt országot súlyos veszélyek fenyegették. Hosszas politikai és diplomáciai csatározás után az Anjou-ház nápolyi ágából származó Károly Róbert került a magyar trónra, aki négy évtizedes uralkodása alatt megszilárdította az ország gazdasági és társadalmi rendjét, és minden tekintetben rendezett hatalmat hagyott fiára, I. (Nagy) Lajosra. A lovagi eszményeket követő Lajos méltó utóda volt apjának, de fiú nélküli halálával az ország lánya, Mária révén, férje, Luxemburgi Zsigmond kezébe került. Honnan származnak a nápolyi Anjouk? Merre ágazik a családfa és ki volt a kamasz korában magyar királlyá lett Caroberto? Milyen magyar kapcsolataik voltak az Anjouknak? Milyen szerepet játszott a történelem alakulásában Károly Róbert nagyanyja, Mária, IV. Béla leánya? Ezt az alig ismert történetet bogozza ki Dümmerth Dezső a történész precizitásával

Dümmerth Dezső 1925-ben született Budapesten. Itt végezte tanulmányait is: 1943-ban szerzett bölcsészetdoktori diplomát a magyar és egyetemes történet, valamint a művészettörténet tárgyköréből. 1945-től tisztviselő a bölcsészet-kari dékáni hivatalban, 1949-től az Egyetemi Könyvtár munkatársa. Írói működése 1950-ben indult az irodalom, festészet és zene területét érintő esszékel: Oscar Wilde, Mozart, Leonardo, Degas, Rilke, Schubert, Beethoven.
Pályája új szakaszát jelentette, mikor a hatvanas évek elejétől akadémiai és egyetemi kiadványokban saját forráskutatásainak eredményeit publikálta, elsősorban a művelődéstörténet köréből. A fontosabbak közül: Herder jóslata és forrásai, Történetkutatás és nyelvkérdés, Álmos fejedelem mítosza és valósága; Kazinczy köre és az 1811-12. évi országgyűlés; A magyar fejedelemség keletkezése és eszmevilága; Mária Terézia és a magyar nemesség; Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményének keletkezése 1561-1635, és állományának alapjai. Esztétikai, irodalomtörténeti vonatkozású tanulmányai: Schiller és a formaszépség eszméje; A Csokonai-probléma.
Első önálló kötete: Pest város társadalma 1686-1696. c. könyve.