Algyő és népe

TARTALOM
Előszó (Papp Gyula) 9
A szerkesztő előszava (Hegyi András) 11
Földrajzi színtér és helynevek 13
A megtelepedés természeti feltételei, növény- és állatvilág (Andó Mihály) 15
A földrajzi helyzet, domborzati és földtani adottságok 15
Vízrajzi, éghajlati és talajföldrajzi viszonyok 19
Növény- és állatvilág 28
A bel- és külterület földrajzi nevei (Szabó József) 33
Bevezetés 33
Az anyaggyűjtés és a feldolgozás módszere 34
Belterület 38
Külterület 41
A belterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója 49
A külterület földrajzi neveinek betűrendes mutatója 51
Rövidítések 53
Algyő története 55
Régészeti emlékek (Kürti Béla) 57
Régészeti lelőhelyek és településtörténet 57
A kőkorszaktól a szarmaták koráig 64
Az algyői táj népei a magyar honfoglalásig 74
A honfoglaló magyarok az algyői határban 77
A középkor évszázadai (Sebők Ferenc) 81
A mohácsi csatától a karlócai békéig (1526-1699) (Tóth Sándor László) 87
A török kiűzésétől az 1848. évi polgári forradalomig (Kruzslicz István) 95
Természeti viszonyok 96
A népesség alakulása 97
Határhasználat, a lakosság foglalkozása 100
Szerződéses viszony és úrbérrendezés 105
Állami terhek 107
Társadalmi tagozódás 109
Az 1848-1849. évi forradalomtól a kiegyezésig (Kövér Lajos) 113
A forradalom és szabadságharc (1848-1849) 113
A Habsburg-önkényuralom és abszolutizmus kora (1849-1967) 118
A dualizmus évtizedei. A polgári demokratikus forrdadalom és a proletárdiktatúra (1867-1919) (Sebesi Judit) 123
Az árvíz 123
Újjáépítés 126
A Pallavicini uradalom árnyékában 130
Harc a földért 130
Ár- és belvízvédelmi intézkedések 132
Közigazgatás 134
Gazdasági élet 136
Földbirtokmegoszlás 136
Művelési ágak 139
Háziipar 143
Pénzügyek 144
Politikai mozgalmak 146
Közlekedés 148
Az első világháború következményei 151
A háború áldozatai 151
Gazdasági kényszer és közélelmezés 153
A politikai közgondolkodás megélénkülése 155
A forradalmak sodrásában (1918-1919) 156
Az őszirózsás forradalom hónapjai 157
A Tanácsköztársaság földreformja 158
A proletárdiktatúra 159
Az ellenforradalmi korszak (1919-1944) (Sebesi Judit) 163
A Horthy-rendszer politikai megszilárdulása 163
A Nagyatádi-Rubinek-féle földreform 167
Gazdasági viszonyok 175
A földterület megoszlása 175
Mezőgazdasági termelés 178
A gazdasági válság jelentkezése 181
Élénkülés és visszaesés a gazdaságban 184
Közigazgatás és pénzgazdálkodás 186
A politikai élet jobbratolódása 190
A második világháború évei 195
A gazdasági és társadalmi-politikai átalakulás a népi-demokratikus forradalom időszakában (1944-1948) 207
Felszabadulás, háborús károk (Nagy István) 207
A helyreállítási munkák megindulása (Nagy István) 209
A poltikai élet kibontakozása (Nagy István) 212
A Nemzeti Bizottság működése (Szabó István) 213
A földreform (Nagy István-Szabó István) 215
Az 1945. évi nemzetgyűlési választások (Nagy István) 217
A község gazdasági élete, hároméves terve (Nagy István) 219
A szocialista társadalom építésének első évei (1948-1956) (Fábián György) 223
Település- és birtokszerkezet, népesség 223
A proletárdiktatúra győzelme 225
Az első ötéves terv évei 230
Válság és megújulás 240
A szocialsta fejlődés kibontakozása. Egyesülés Szegeddel (1956-1973) (Ocsák Miklós) 245
A néphatalom megszilárdítása az ellenforradalom után 245
A mezőgazdaság szocialista átszervezése 250
A szocializmus útján. Egyesülés Szegeddel 257
A település szerkezetének fejlődése, az utcakép alakulása, épített emlékek (Takács Máté) 263
A népmozgalom változásai (Baranyai Kálmán) 273
A XVIII. század végétől a XIX. század harmincas éveig (1785-1836) 274
A XIX. század derekán (1836-1870) 280
A kapitalista fejlődés felívelésének évtizedei (1870-1910) 281
A két világháború népmozgalmi következményei (1910-1949) 283
Kedvező és negatív jelenségek a felszabadulást követő korszak népmozgalmában (1945-1970) 284
Az oktatás és közművelődés története (G. Tóth Ilona) 287
Az iskolaépületek története 287
Oktatási törvények és megvalósulásuk 290
Az oktatásügy átalakulása a felszabadulás után 293
Fejezetek az úttörőcsapat múltjából 295
Az óvodai nevelés 297
Közművelődés 298
A könyvtár 303
Sportélet 305
Az egészségügy fejlődése (Dudás Béla – Kövér Lajos) 309
A mai Algyő 315
A szénhidrogénbányászat története (Juratovics Aladár) 317
Bevezetés 317
A kutatás előzményei és lefolytatása 317
A mai algyői mező geológiai felépítése 318
A kőolaj- és földgáztermelés megindítása 319
Termelőberendezések építése 320
Kőolajtermelő, gyűjtő és előkészítő berendezések 321
Földgáztermelő, előkészítő és feldolgozó berendezések 323
Kiszolgáló létesítmények 326
Szociális beruházások 326
A szénhidrogénbányászat eredményei és hatása 327
Szeged-Algyő városrész gazdaságföldrajzi sajátosságai (Abonyiné Palotás Jolán) 329
Bevezetés 329
Az ipar 331
A mezőgazdaság 332
Infrastruktúra 334
Művelődési intézmények 334
A posta 335
A takarékszövetkezet 335
Átformált táj (Tandi Lajos) 337
Algyő népe 343
Vízi élet, halászat (Szilágyi Miklós) 345
A víz szerepe Algyő életében 345
Történeti adatok az algyői halászatról 353
A halászati technika változásai 362
Sámánisztikus vonások a népi hitvilágban (Polner Zoltán) 377
Ünnepek és az emberi élet fordulói (Ifj. Lele József) 381
Jeles napokhoz, ünnepekhez fűződő szokások 381
Születés, keresztelő 387
A fiatalok összeismerkedése, házasság, lakodalom 390
Temetkezés 397
Összegzés 400
A nyelvjárás jellemzése (K. Fábián Ilona) 403
Bevezetés, általános megállapítások, célkitűzések 403
Algyő nyelvjárásának hangrendszere 416
Alaktani jelenségek 418
Mondattani jelenségek 421
Nyelvjárási szövegek az algyői népnyelvből 423
Rövidítések jegyzéke 429
Grafikai ábrák jegyzéke 433
Fényképek jegyzéke 435
Személy- és földrajzinév mutató (Gyuris György) 441